Változás
Amikor összejövünk valakivel, ráadásul fiatalok vagyunk, akkor az évek múltával könnyen érezhetjük azt, hogy az az ember, akibe beleszerettünk, már nem is ugyanaz az ember. Az élet velejárója pedig az, hogy az idő múlásával nagy változásokon megy át a személyiségünk, főleg a húszas–harmincas éveinkben. Ilyen esetekben még az is lehet, hogy párunk nem is változott, csupán mi mentünk át egy olyan élethelyzeten, ami miatt máshogy kezdünk el gondolkodni a fontosabb kérdésekről. Ez olyan dolog, amiről egyik fél sem tehet, ám ha huzamosabb ideig nem múlik az érzés, akkor valószínűleg sem mi, sem pedig párunk nem lesz boldog
Közömbösség
A napok, hetek, hónapok csak telnek, de minket nem igazán érdekel, mi történik párunkkal. Sem napközben, amikor a munkahelyeinken vagyunk, sem pedig akkor, amikor már otthon vagyunk mindketten. Ha huzamosabb ideig közömbösek vagyunk egykori szerelmünk felé, az egy elég árulkodó jel arra, hogy bizony már lehet, hogy nem vagyunk szerelmesek. Ha párunk este lelkesen meséli, milyen napja volt, mi pedig csak bambulunk, és azt várjuk, hogy mikor hagyja abba, akkor valószínű, hogy minket már egyáltalán nem hoz izgalomba az, mi történik vele, ez pedig arra utal, hogy talán ideje elgondolkoznunk a kapcsolatunkon.
Egymás mellett elbeszélés
A programokat úgy egyeztetjük le az ismerőseinkkel, hogy párunkkal egyáltalán nem beszéljük meg, sőt nem is érdekel minket, hogy ő ráér-e, vagy sem. Folyamatosan félreértések vannak közöttünk, amik vitákhoz, veszekedésekhez vezetnek? Ennek talán az az oka, hogy rendszeresen elbeszélünk egymás mellett, vagyis nem figyelünk oda egyáltalán a másikra. Nem érdekel minket, hogy a másiknak milyen az időbeosztása, ráadásul a fontos információkat sem fogadjuk be egymástól, mert csak részben figyelünk arra, amit a másik mond.
Forrás: ridikul.hu